Csak most lett időm elkérni a fotókat a múltheti megnyitóról. Szuperül sikerült, szerintem vidám hangulat volt és kedves emberek.
Még egyszer szeretném megköszönni a Kultúrkúriának a szervezést és Szabó T. Annának a megnyitást. Egy verset is kaptam tőle, nagyon menőnek érzem magam!
Szabó T. Anna:
Színkép
Schall Eszternek
Nem sakktábla a világ,
nemcsak fehér-fekete,
van kakas és nyírfaág,
van virág és van mese.
Nemcsak szám van, nemcsak szó:
van szín, forma, muzsika,
nézhető és fogható,
édes, érdes, szép sima,
van illat és hangulat,
szivárvány és délibáb,
lendület és indulat,
vágy, álom és így tovább,
mint egy diafilm, olyan:
minden dia pozitív.
Nem nézheted komolyan:
nevetni, játszani hív.
Van fekete és fehér,
és van ezer árnyalat,
sok színes toll összeér,
így növesztünk szárnyakat.
Diafilm az életünk:
fénykévében táncolunk.
Sötét a nézőterünk?
Szürkén látni nem tudunk.
Időnk is van: meg-megáll,
megnézhetjük mit mutat,
mielőtt még messze száll:
a világ csak hangulat.
Hangulat és indulat,
indulat és lendület,
sírhat, aki nem mulat -
ki nevetett, könnyű lett.
Nem sakktábla a világ,
ne csattogjon csatazaj -
nyári mezőt aki lát,
az csak napozni akar.
A pozitív napozik,
rajzol, versel, énekel,
élvezi, hogy élhet itt -
s itt a vége? Nem fut el.
A megnyitó nem a képek között volt a folyósón, hanem picit arrébb egy kinyúló, világos szárnyban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése